29.fejezet~Sokk

sziasztok !:)
nem tudom ti hogy vagytok vele de ez az iskola teljesen kimerít dolgozatok stb,ezért jönnek ilyen gyakran a részek de ezen meg próbálok majd változtatni,kicsit elzomorodtam az előző  rész kommentjeinél..eltüntetek megint,ehez a részhez amint össze gyűlik 3 komi hozom a következőt!:)
TOVÁBBI SZÉP NAPOT:)




-justin nem olyan mint a többi átlagos ember de gondolom te ezzel tisztában vagy lucy,mivel ő nem átlag életet él ezért az érzései sem hasonlítanak az átlag emberéhez justin csak egyszer volt igazán szerelmes,a lány neve selena volt gyönyörű volt jó szívű szerették egymást a fiammal,de sajnos ahogy justin érzései erősödtek a lány iránt a lány úgy gyengült de nem akarta elhagyni justint mivel a lány nem tudot justin nélkül élni ahogy justin sem selena nélkül és senki nem tudta őket  szétszakítani egy percre sem justin leste selena  minden eggyes mozdulatát sosem hagyta egyedül,de mivel selena nem tudta hogy justin nem olyan mint a többi ember nem tudhatta hogy a justin iránti érzelme gyengíti őt nap mint nap amikor selena legyengűlt justin nem bírt megbocsájtani magának ,mindennap amikor selena lehunyta szemeit nem mozdult az ágya mellől egész éjjel az ágyánál virrasztott nem mozdult mellőle egy tapottat sem attól félt ha magára hagyja többé nem láthatja őt viszont,pár hónap múlva selena állapota egyre csak romlott már az ágyát sem bírta elhagyni justin egész nap nem mozdult selena ágya mellől  az utolsó éjszakán selena azt mondta justinnak hogy akármerre is viszi őt a sors az ő szerelmük örökké tart legyen ő akárhol is aztán selena utolsó kérése volt hogy justin töltse vele az éjszakát magukra hagytuk őket,de nem mozdultam az ablaktól ,selena mosolya még akkorsem tűnt el arcáról mikor tudta hogy ez az utolsó éjszakája justinnal,selena justin karjaiban aludt el de már sajnos nem tért magához többé ....

lesokkoltam pattie szavai hallatán szóhoz sem jutottam  borzalmas lehetett justinnak feldolgoznia egy ekkora tragédiát és ez a selena..Pattie elmondása szerint tökéletes volt tiszta akinek csak egyetlen bűne volt a szerelem..megbántam az összes olyan mondatom justin felé amikor szívtelennek neveztem vagy amikor azt mondtam neki hogy ő nem képes szeretni iszonyatos nagy sajnálat áramlott zét egész testemben nem akartam elhinni ezt, olyan mintha egy horror film kellős közepébe csöppentem volna és csak fel akartam ébredni de sajnos ez a valóság
-Lucy édesem minden rendben van ? simít vállamra majd barna szemeivel lesokkolt arcomat kémleli,kérdését figyelmen kívül hagyva tettem fel neki enyémet.
-Justin hogy viselte?
-Justin..ő nem tudta feldolgozni ezt az egészet elhagyta a várost még csak 16  volt ,szinte még gyerek aztán visszajött de már nem azt a justint kaptam vissza aki elment hanem valaki egészen mást,meg változott aztán a legjobb barátja Ryan a városba költözött egyre több időt töltöttek együtt Ryan tudja hogy justinnak különleges képességei vannak ezért justinak nem kell ellőtte titkolóznia megnyílt Ryanek ha ő nincs akkor talán justin már nem lenne itt velünk és ezért örök életemben hálás leszek Ryanek.
-Pattie ..azt mondtam justinnak hogy egy szívtelen dög és hogy nincsenek érzései de én nem akartam csak annyira felbosszantott ..hajtottam le fejemet.
-Lucy édesem ne emészd magad e- miatt nem tudhattad..
-Pattie én ..ha most nem haragszól inkább fel mennék a szobámba.
-Persze menj csak ,ha valami gondod lenne akkor csak szólj justinnak.
-Miért te hol leszel ? 
-El kell utaznom de holnap estére már itthon leszek szivem nincs miért aggódnod .
HOGY MI?? ÉS HOGY NINCS MIÉRT AGGÓDNI?
már hogyne lenne miért aggódni amikor egy házban hagy justinnal ..
-Minden rendben olyan kis sápadt lettél szivem .simít rá arcomra mire én csak egy bólintással jelzem hogy minden rendben már amennyire rendben lehet.
-Justin fiam kérlek gyere le indulok! kiálltja el magát Pattie mire én továbbra is állok a lépcsőn Pattieval szemben hogy nem vettem eddig észre a nappaliban álló bőröndöket? 
justin iphoneját nyomva köszönt el pattietól míg én egy hatalmas öleléssel ajándékoztam meg őt nagyon a szívemhez nőt ez alatt az idő alatt.

justin fel vonult szobájába így én kihasználtam az alkalmat és el foglaltam a lenti fürdőt az ajtót kulcsra zártam le vettem koszos ruháim s be álltam a zuhany alá nagyon sok minden kavargott most a fejemben végig Pattie szavai jártak a fejemben és az a lány ..Selena én sosem lennék ennyire bátor mint amilyen ő volt tudta hogy az utolsó éjszakája justinnal de mégis képes volt mosolyogni ,még előtte állt az élet.. nem éreztem mást csak sajnálatot minden dühöm el szállt justin felől ,én pedig olyan szavakat vágtam a fejéhez amiket még magam sem gondolok komolyan de ha felbosszant egyszerűen kicsúszik belőlem még ha nem is akarom kimondani.
mikor végeztem magamra kaptam melegítő alsómat és egy pizsama pólot koszos ruháimat a szennyesbe dobtam majd elhagytam a fürdőt,
hirtelen kaptam tekintetem a fali órára ami már éjjel 10 órát ütött te jó isten így elszaladt volna az idő?
de a gondolatok nem hagynának aludni így meg spórolok egy fölösleges utat az emeletre és inkább a kanapén helyezkedem el ,bekapcsoltam a tvt  de semmi érdekes nem ment benne így azon a csatornán hagytam ahol meg állt.
valami idióta hoorror film ment ,le vettem a hang erejét hogy kevésbé legyen ilyesztő de még a film sem terelte el a gondolatom arról amit Pattie mondott,kiszáradtam igy át vágtam a sötét nappalin majd a konyhába érve fel kapcsoltam a lámpát s a pultnak neki dőlve kortyolgattam narancs levemet.
-Miért nem vagy a szobádban ? hallottam meg justin hangját a hátam mögül . megfordultam így már vele szemben találtam magam .
-Te miért nem alszol még? tettem fel neki ugyanazt a kérdést s felfelé vettem az irányt de elkapta csuklómat.
-Kérdésre kérdéssel válaszolsz? 
-Justin kérlek eressz el .
-És ha azt mondom hogy azt csinálod amit mondok vagy különben  megjárod? akkor mit teszel szivi? ajkai súrolták fülemet mitől a hideg is kirázott.
-Menj a pokolba justin! rántottam ki karomat szorításából majd  felfelé vettem az irányt mikor justin megszólalt megálltam .
-Onnan jöttem szivi. vigyorgott mint egy idióta mire csak meg forgattam szemeimet s be vágtam szobám ajtaját elegem lett.....

28.-SZERELEM

sziasztoook! nagyon nagyon örültem az előző bejegyzéshez a komiknak ezért ugy döntöttem hogy ez a blog újra megnyitja előtettek a kapuit de nem is húzom az időtöket tovább jó olvasást ás további szép napot!




na lucy most legyél okos  csak nem  mondhatom neki azt hogy bocs justin én csak kutakodtam a cuccaid közt de már megyek is ...a gyerünk lucy találj már ki valamit..
-Én csak eltévedtem..dadogtam össze vissza .
justin szemei át vették  a vöröses árnyalatot tudom hogy ilyenkor nem bírja vissza fogni az erejét és azt is hogy most végem van .
-Te hülyének nézel? hunyorított vér vörös szemeivel majd egyre közelebb és közelebb sétált hozzám lábaimmal óvatosan lépkedtem hátrafelé míg a fal hátamat nem ütötte most már tényleg nincs menekvés ..
-Most nincs itt senki hogy megvédjen téged Braun tudod ez a ház hatalmas ,és ez a szoba hang szigetelt babám.lélegzetem is elakadt amikor már csak pár centire  állt az arcomtól ,hang szigetelt? most komolyan? tényleg minek ennek a baromnak hangszigetelt szoba...
-Tudni szeretnéd? vigyorodott el perverzen.
-Kérlek engedj ki innen kérlek..tekintetemmel továbbra is a földet figszíroztam eszemben sem volt justin tűz vörös szemeibe nézni .
-A-A késő bánat babám te szépen itt maradsz .
justin  megragadta csuklómat majd rántott rajtam egy nagyot így a földre zuhantam szemeit szinte bele mélyesztette enyéimbe , olyan volt mintha teljesen megszűnne körülöttem a világ egész testemet égette a forróság,justin hangja újra fejemben szólalt meg.-Most már tudod milyen az igazi kín az igazi fájdalom.forgott velem a világ justin hangja továbbra  is víz hangzott fejemben szememmel homályosan láttam szívem majd ki ugrott helyéről minden erőm elhagyott elgyengültem,már nem ellenkeztem tovább a justin által okozott  kín szinte szét áramlott testemben ,hatalmas nagy visítás szökött fel belőlem majd kínok között terültem el a parkettán ,sosem éreztem még ehez fogható fájdalmat szívem minden egyes miliméterén szúrást éreztem lábaimba mintha száz tű vésődött volna bele arcom szinte lángokban állt karjaim mozdítani sem írtam fejemben migrénes fájdalom hasított ,heves lélegzettel hallgattam szívem heves dobbanását majd justin hangja újra megszólalt fejemben de a fájdalom továbbra sem enyhült sőt egyre inkább erősödött.
-Justin kérleeek! szinte már visítottam a fájdalomtól testem most már lángokban égett bőröm sápadt és szürke lett nem bírtam mozdulni csak feküdtem a padlón mint valami rongy amit le terítettek.
szavaimat figyelmen kívül hagyva meresztette rám továbbra is izzó tekintetét tekintetem a plafonon majd a falakon vezettem végig zavartan hatalmas nagy fájdalom hasított bele az egész testembe újra fel sikítottam ,a szobát elgyötört sikolyaim zengték be .
-Nem ilyen fajta halált szánok neked Braun,azt akarom hogy lassú és kíméletlen fájdalomban azt hogy elveszísd a fejed azt hogy éld át azt az érzést ami családok barátságok ezreit szaggatja szét azt hogy a lelked millió darabokra hulljon szét azt hogy minden egyes nap ezzel az érzéssel kelj és feküdj azt hogy minden egyes órában,percben ,másodpercben ez az érzés kínozzon hogy ne az agyad hanem az érzés irányítson ez az érzés a világ legrosszabb érzése ezt a fajta halált szánom neked ribanc . kapta le rólam izzó szemeit s testemben egyszerre minden fájdalom megszűnt,olyan volt mintha testem egy hópehely lenne könnyűnek éreztem magam mintha nem is a  föld hanem a gravitáció tartana mozdulni sem bírtam a gyengeségtől de meg kell erőltetnem magam ha csak nem akarok ebben a szobában meghalni .Nehezen de fel tápászkodtam a földről majd tekintetem justinra vezettem .
-Tudod nem csalódtam benned Bieber nem vártam tőled többet hiszen egy mocskos gyilkos vagy egy utolsó szemétláda vagy egy rohadék az én szememben te nem vagy több egy gyilkosnál gyűlöllek . lépkedtem az ajtó felé majd mikor justin megszólalt megtorpantam. -Egyszer majd mást fogsz gondolni 
-Soha. csaptam be magam mögött az ajtót majd le töröltem könnyeimet s próbáltam úgy tenni mintha nem történt volna semmi de mikor le mentem a nappaliba Pattienek egyből szemet szúrt hogy valami nincs rendben.
-Mi történt odafent? törte meg a csendet.
-Semmi..
-Lucy édesem nekem elmondhatod, justin az én fiam tudni szeretném mit művelt veled oda fent .
-Ezt nem tudom szavakkal körül írni Pattie le írhatatlan érzés..de mondott valamit amit még magam sem értek...
-Mit mondot neked?
-Azt mondta hogy azt az érzést szánja nekem amibe családok barátságok  ezrei vesznek el, hogy ezzel az érzéssel keljek ezzel aludjak hogy már ne az agyam hanem az érzés fog irányítani azt hogy ezt a halált szánja nekem, te érted ezt Pattie? 
Pattie arcára ki ült az  ijedség mikor végig mondtam válaszom de okát még magam sem értettem.
-A fiam a szerelemre utalt neked Lucy..
-De a szerelem egy csodálatos dolog azt az ember nem kín ként cipeli a vállán .
-Ez nem egészen így van ha egy olyanba szeretsz bele  mint a fiam..
-Ezt hogy érted Pattie?
-Justin.......



nagyon nagyon nagyon köszönöm az elöző bejegyzéshez a kommenteket,ha itt jártál hadj magad után valami jelet 
sziasztok<3

BEJELENTÉS!!!

sziasztok!

tudom eltüntem és sajnálom de most itt vagyok és rajtatok múlik hogy ez a blog újra meg nyitja e kapuit számotokra,aki szeretné hogy folytassam ezt a blogot az hadjon maga után egy kommentet hogy tudjam szeretnétek e még olvasni ezt a történetet.

de  addigis sziasztok:)